A vér ez életerő szimbóluma, mindannyian rendelkezünk vele, a legtöbb nő mégis undorodik a vérzésétől.
Társadalmunk tabuként viszonyul ehhez a természetes, csodálatos működéshez, ami ha mélyen belegondolunk, beláthatjuk, hogy nem természetes.
Manapság, ha a testünk működésében diszharmónia keletkezik, és az fájdalommal jelez, elmegyünk szakemberhez segítséget kérni. A menstruáció esetében azonban ez legtöbbször nincs így, nők tömegei nem teszik ezt meg. Lehet, hogy bevesznek néhány vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszert, de csendben szenvednek és nem keresnek valós, hosszan ható utakat ahhoz, hogy menstruációjukat az életük hátralévő részében természetes módon, fájdalommentesen éljék meg.
Úgy viselkednek, mintha ez lenne a normális, hogy görcsöl fáj, és túlélik, nem pedig megélik. A szakmai hozzáállás is azt sugallja, hogy ezt el kell fogadni, a nők pedig megszégyenítve érzik magukat.
A menstruációs zavarok, fájdalmak, szélsőséges tapasztalásainak hátterében mindig ott lapul valamiféle diszharmónia a nőiesség megélésével kapcsolatban. Egy egyrészt egyéni, másrészt kollektív jelenség, hiszen nők tömegei érintettek.
Kurzusunk keretében 8 héten át követjük a ciklus tüneteit, a csoportmunka során pedig gyakorlatokon keresztül tapasztaljuk meg a hatékony eszközök segítségét, hogy a vérzés az legyen ami, fájdalom nélküli biológia funkció.