Amit a karmáról eddig nem tudtál
Hamar mentségként használjuk, ha valami nehézséget okoz az életben, hogy „karmikus”. Mintha azzal nem tehetnénk semmit. Most nézzük végig, valójában milyen jelentéstartalmakat hordoz a karma.
Előző életünk tetteinek, mulasztásainak, gondolatainak erre az életünkre való hatása az anyaméhben eltöltött idő alatt készítődik elő. Amit ekkor kap a szülött, legyen az adottság, hiányosság, genetikai örökéség stb. azok hatni fognak az életére. Ez határozza meg azt, hogy az anya várandóssága alatt, az anya tapasztalásai, érzelmi élményei által milyen blokkokba ragadhat bele a szülött. Ekkor teremtödnek meg a testi, mentális és érzelmi egészség, betegségek alapjai is.
Amit fizikai megszületésünk pillanatától egészen a halálunkig szerzünk be, az egész életünk folyamán, azt nevezzük agámi karmának. Minden aktuális jelenünk gondolata, cselekvése, szava és mulasztása folyamatosan generálja számunkra azokat a tapasztalásokat és történéseket amikkel a jövőnkben szembesülünk majd, amikor eljön az ideje.
Prarabdha karma: ez a már jelen pillanatban is aktív, működő karmafolyamat, nem áll módunkban feltartóztatni. (Ilyen lehet például egy beteg családtag ápolása.) Ez maga a Sors, ami működik a jelenben. Amikor egy ilyen folyamat végére érünk, (például meghal vagy meggyógyul a beteg családtagunk, vagy más veszi át a vele járó feladatokat) tudmásul vehetjük, hogy ez a karmánk véget ért.
Amit általában szerencsének hívunk, vagy sorscsapásnak egyik sem más, mint saját valamelyik korábbi tettünk és gondolatunk visszahatása a jelenlegi életünkre. Mivel a legtöbb dolgot az életünkben tudattalanul teszünk meg és nem emlékszünk az előző életeinkben való cselekedeteinkre sem, így érezhetjük azt, hogy az élet igazságtalanul bánik velünk, hiszen mi nem tettünk semmi olyat -ebben az életünkben persze, hogy nem-, amiért ezt érdemelnénk.
Én személy szerint mégsem priroziálom a karma a működésének lebutítását arra, hogy úgy kezeljük, ki mit érdemel. Azt viszont igen, hogy mindenképpen igyekezzünk ítéletmentesen szemlélődve élni, mind önmagunk, mind mások irányába.
Amikor a karmát valaki önigazolásnak vagy mások bántásának magyarázatára használja, nem egészséges módon jár el. Amikor indulat van bennünk egy egy történéssel, szituációval szemben, engedjük meg magunk számára megélni a megjelenő érzelmeket történet, ítélkezés és magyarázat nélkül.
